A település bemutatása

Görgeteg község Somogy megye déli részén, a Nagyatádtól Barcsig vezető 68-as főút mentén fekszik, közeli szomszédja Lábod község, de nincs nagy távolságra a két város, Nagyatád és Barcs sem. Közigazgatási területéhez tartozik Rinyatamási, ahol gróf Széchenyi Aladár felépítette a ma is álló vadászkastélyt.

Görgeteg címere

Heraldikai leírás: Ívelt oldalú ékeléssel három részre osztott álló csücskös talpú pajzs, melynek első arany mezejében vörös kettős kereszt látható, a második arany mezőben vörös hatágú csillagtól és újholdtól kísért jobbra fordult, kettősfarkú koronás vörös oroszlán áll, mely első lábait ragadozásra nyújtja. Az alsó kék mező alján, ezüst hullámvonallal vágott pajzstalpból, felülről nyolcágú arany csillagtól kísért fekete vízimalom-kerék emelkedik ki. A pajzsot mindkét oldalról egy-egy, arany makkokkal megrakott alul keresztbe tett szárú zöld tölgyfaág keretezi.
Magyarázat: A kettős kereszt egyszerre utal a lakosság keresztény hitére, valamint a korábbi birtokosokra, a veszprémi püspökségre és a Széchényi családra. A XX. század elején Nagykunságból származó telepesek költöztek a görgetegi határba, ezt jelképezi az oroszlán, mely a kunok címeréből származik. A fekete vízimalom-kerék a község hajdani jelentős iparára, a vízimolnárságra utal. A nyolcágú csillag a település korábbi pecsétjéből átvett elemként a reformátusvallású lakosságot, míg a tölgyfaágak a község természeti környezetét jelképezik.

Történelmi visszatekintés

Görgeteg község Somogy megye déli részén, a Nagyatádtól Barcsig vezető 68-as út mentén fekszik, közeli szomszédja Lábod, de nincs nagy távolságra a két város, Nagyatád és Barcs sem. A falu közelében található a Rinya-patak leágazása, néhány kilométerre halastavak egész rendszere látható. Bár közvetlen vasúti közlekedés nincs, de az autóbuszjáratok könnyen elérhetővé teszik a községet. A falu környezetével bőkezűen bánt a természet, az erdők vadban bővelkednek, ami azért a növénytermesztés szempontjából jelentős károkat is jelent. Görgeteg közigazgatási területéhez tartozik Rinyatamási, amely területet 1890-ben vásárolt meg gróf Széchenyi Aladár, majd felépítette a ma is álló vadászkastélyt, amely ma már egy neves olasz család tulajdonában van.
Görgeteg község lakói a korábbi évszázadokban a földművelésből és az állattartásból éltek meg a homokháton, ahol elsősorban a burgonya terem meg. A falu írott története 1193-ig vezethető vissza, amikor III. Béla - a székesfehérvári keresztesek javait megerősítő - levele készült. Egy későbbi, 1360-ból származó oklevél Gurgeteg formában említi a települést, mint a veszprémi püspökség legrégibb birtokát. A hatvan évvel később született feljegyzések, pedig a Szent Kozma és Domján tiszteletére emelt templomról őriznek adatot. A mai formában is használt Görgetegként az 1535-ös iratok nevezték először a falut. A XVI. században földesura volt Perky Lajos és Alya Mátyás, a török adólajstrom 16 görgetegi házat vett számba. A XVII. századból a református prédikátorról maradt írásos emlék, abban az időben Sümeg várának tartozéka volt a település.
Az úrbéri birtokrendezésre 1851-ben került sor, húsz évvel később már ezernél is több lakója volt Görgetegnek. Ebben az időben jelentős vízrendezésbe kezdtek a helyi földesurak, a mocsarak lecsapolásával új legelőket és szántóföldeket hoztak létre. A századfordulót követően gróf Széchenyi Aladár volt a földbirtokos, az ő idejében indult meg a gazdasági fejlődés. Hitelszövetkezet, majd fogyasztási és értékesítési szövetkezet alakult, egymás után jöttek létre a társadalmi szerveződések. 1933-ban 13 iparos és hat kereskedő élt a településen, ahol több vízimalom és egy "szeszgyár" is működött. A második világháborút követően 1952-ben alakult meg az első termelőszövetkezet, amely azonban igen rövid életű volt. Az 1960-ban létrejött Búzakalász Mgtsz azonban már egészen 1990-ig gazdálkodott, ám ekkor gazdasági társaságokra bomlott.
A veszprémi püspökség az 1890-es években kezdte felparcellázni földjeit, s a telkeket kunszentmártoni telepes földművesek, valamint a környékbeli cselédek vették meg. Így alakult ki 1902-1903-tól Kuntelep, amely 1905-ben községgé alakult, 35 év múlva egyesült Görgeteggel (ekkor 878 lakost számlált). 1949-től újból kisközség lett, s önálló tanáccsal működött. Két évtized múlva Görgeteg, Kuntelep és Rinyaszentkirály községi közös tanácsot hozott létre, amely az 1990-es választásokig állt fenn. Az egykor betelepült kunok az évtizedek során összeolvadtak a helybeliekkel, a XX. század utolsó éveiben hunyt el utolsó képviselőjük. Nem őriznek már sem hagyományt, sem népviseletet, a szokások is elhalványultak.

A település jelene

Görgeteg Község Önkormányzata, valamint Rinyaszentkirály Község Önkormányzata 1990.10.26-tól közösen létrehozta a Görgeteg Rinyaszentkirály Községek Körjegyzőségét - Görgeteg székhellyel. 2013. április 1. napjától Lábod, Görgeteg, Háromfa, Nagykorpád, Rinyaszentkirály, valamint Rinyabesenyő községekkel közösen megalakított Lábodi Közös Önkormányzati Hivatal (Lábod székhellyel) segíti a település működését és a lakosság életét.
Görgeteg községben önkormányzati fenntartással egy napköziotthonos óvoda üzemel. Helyben folyik az általános iskolai nevelés –oktatás. A Képviselő–testület döntése alapján az iskola állami fenntartásba adásáról szóló megállapodást kötött az önkormányzat a Nagyatádi Tankerülettel. 2013. január 1. napjától az intézmény állami fenntartásba került.
Görgeteg község utcái rendezettek, portái gondozottak, az önkormányzat és intézményeinek épületei felújítottak, folyamatosan karbantartottak. Az utcák aszfaltburkolattal vannak ellátva.
A település vezetékes vízzel, villamos energia hálózattal, kábeltelevíziós-, és telefonhálózattal ellátott. A falu lakossága számára biztosított a szélessávú internet hozzáférés. A 2013. évben induló szennyvízberuházás során a település lakosai részére lehetőség nyílik ingatlanaik szennyvízcsatorna hálózathoz történő csatlakoztatására.
A kommunális hulladékszállítás szintén megoldotta településen. A parkok, közterületek virágosak, sok zöld terület található a faluban. A község földrajzi fekvéséből, domborzati viszonyaiból, éghajlatából, talajösszetételéből adódóan elsősorban erdő és mezőgazdasági tevékenység folytatására alkalmas. A településen több család megélhetését biztosítja erdőgazdálkodási, vagy mezőgazdasági termelő tevékenység, ezek azonban nagy létszámú munkaerőt nem foglalkoztatnak, inkább családi gazdálkodásról beszélhetünk.